A Cid-ének a klasszikus spanyol művek közé tartozik és a spanyol történelem elengedhetetlen részét alkotja. A Cid-ének egy spanyol hősi eposz, amely az évszázadok alatt szájhagyomány útján terjedt. Írásos formában 1140 körül jegyezték le először. A spanyol irodalom legrégebbi írásos emlékének számít, amely 3730 versből és 3 énekből áll.
A nemzeti eposz egy Rodrigo Diaz de Vívar nevű férfiról szól, aki Cid néven vált híressé.
Mivel Cid összetűzésbe került Alfonz királlyal, el kell hagynia az országot. A családját nem vihette magával, így egyedül indult útnak. A mórokkal vívott harcokban nagy elismerésre tett szert, sőt, még a híres Valenciát is sikerült bevennie. Ezt követően ajándékot küldött a királynak és megkérte, hadd követhesse őt felesége és lányai. A király ezt megengedte, így Cid még eredményesebben harcolt az évek során. Két lányát pompázatos, kettős esküvőn adta férjhez Valenciában, mint az később kiderült, nem sok szerencsével. Az ifju férjek nem titkolták ellenszenvüket Cid iránt, sőt, az ifjú feleségeket sem kímélték, kishíján félholra verték őket. Cid megelégelte a dolgot és megkérte a királyt, hogy tegyen igazságot, Don Alfonz azonban úgy határozott, hogy csak csatában dőlhet el a vita tárgya. A párbajt Cid nyerte, így az erőszakos sógorok már senkinek sem árthattak. Cid leányai később a spanyol hercegek feleségei lettek, akik életük végéig megbecsülték őket. Cid még sok csatát nyert meg és ezzel végérvényesen beírta nevét a spanyol történelembe.
Cid spanyol nemzeti és történelmi hős. Ha kezünkbe kerül ez a mű, ne habozzunk, okvetlen olvassuk el.